OTP BANK NYRT.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI

STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT

EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉVRŐL

OTP BANK NYRT.

TARTALOMJEGYZÉK

A 2022. DECEMBER 31-I EGYEDI PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

Budapest, 2023. március 31.

Dr. Csányi Sándor Wolf László

elnök-vezérigazgató vezérigazgató-helyettes

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI ÁTFOGÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI SAJÁT TŐKE-VÁLTOZÁS KIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI CASH FLOW KIMUTATÁSA

(millió Ft-ban)

A 2022. DECEMBER 31-ÉVEL ZÁRULT ÉV EGYEDI CASH FLOW KIMUTATÁSA

(millió Ft-ban) [folytatás]

1.1. Általános információk

Az OTP Bank Nyrt. („Bank”, vagy „OTP Bank”) 1990. december 31-én jött létre a jogelőd állami vállalat részvénytársasággá alakulásával.

A Bank székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. A Bank honlap címe: http://

A Bank beszámolójának aláírója Dr. Csányi Sándor, a Bank Elnök-vezérigazgatója és Wolf László a Bank vezérigazgató-helyettese.

A Bank tulajdonosainak jogukban áll adott esetben az egyedi pénzügyi kimutatásokat a közzétételük után módosítani.

Ezen egyedi pénzügyi kimutatások 2023. március 31-én kerültek közzétételre jóváhagyásra a Bank Igazgatósága által.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Tuboly Zoltán (Budapest), a Számviteli és Pénzügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatója, PM nyilvántartási szám: 177289, IFRS szerint regisztrált mérlegképes könyvelő.

A hatályos törvényi rendelkezések szerint a Bank könyvvizsgálatra kötelezett. A választott könyvvizsgáló adatai: Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (001165) 1132 Budapest, Váci út 20. Bejegyezte a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 01-09-267553 regisztrációs számon. Kamarai tag könyvvizsgáló Nagyváradiné Szépfalvi Zsuzsanna , regisztrációs száma: 005313.

A Bank közgyűlése által elfogadott 2022. évre vonatkozó könyvvizsgálati díj 165 millió forint + ÁFA. Minden egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb nem könyvvizsgálati szolgáltatásokért az üzleti évben felszámított díjakat a Bank a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban teszi közzé.

1995-ben a Bank részvényeit bevezették a budapesti, illetve a Luxemburgi Értéktőzsdékre, valamint kereskednek velük a londoni SEAQ-n és a PORTAL rendszeren az USA-ban.

A Bank részvényeinek tulajdonosi megoszlása (%):

A Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű, azonos tulajdonosi jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll.

A Bank teljes körű kereskedelmi banki szolgáltatást nyújt országos hálózatával, amelynek 352 fiókja áll Magyarországon az ügyfelek rendelkezésére.

1.2. Számvitel

Jelen Egyedi pénzügyi kimutatások a Management azon feltételezésén alapulva kerültek összeállításra, hogy a Bank a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

A Bank számviteli kimutatásait a Magyarországon érvényben lévő társasági, banki és pénzügyi jogszabályoknak megfelelően vezeti, és hivatalos kimutatásait is ezen az alapon készíti.

A Bank alkalmazott prezentációs és funkcionális pénzneme a magyar forint („HUF”).

Az egyedi pénzügyi kimutatások az Európai Unió („EU”) által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal („IFRS”) összhangban készültek.

1.2. Számvitel [folytatás]

1.2.1. Az IFRS standardok 2022. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

• IFRS 1 “A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása”, IFRS 9 „Pénzügyi Instrumentumok”, IAS 41 „Mezőgazdaság” standard módosítása - Éves fejlesztések 2018-2020 - az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakban).

o IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása – Leányvállalat első alkalmazóként: A módosítás lehetővé teszi azon leányvállalat számára, amely az IFRS 1 D16(a) bekezdésének alkalmazását választja, hogy a halmozott átváltási különbözeteket az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban jelentett összegeket használva értékelje az anyavállalat IFRS-re való átállásának időpontja alapján, amennyiben nem került sor a konszolidációs folyamat és azon üzleti kombináció hatásának kiigazítására, amelyben az anyavállalat akvirálta a leányvállalatot. Ez a módosítás olyan társult vagy közös vállalkozásra is vonatkozik, amely az IFRS 1 D16(a) bekezdését választja.

o IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok – Díjak a pénzügyi kötelezettségek kivezetésének 10 százalékos tesztjénél: A módosítás tisztázza azokat a díjakat, amelyeket a gazdálkodó figyelembe vesz annak megítélésekor, hogy egy új vagy módosított pénzügyi kötelezettség feltételei lényegesen eltérnek-e az eredeti pénzügyi kötelezettség feltételeitől. Ezek a díjak csak a hitelfelvevő és a hitelező között fizetett vagy kapott díjakat tartalmazzák, beleértve a hitelfelvevő vagy a hitelező által a másik nevében fizetett vagy kapott díjakat is. Az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardhoz nem javasoltak hasonló módosítást. Az átmeneti rendelkezésekkel összhangban a Bank a módosítást azokra a pénzügyi kötelezettségekre alkalmazza, amelyeket annak az éves beszámolási időszaknak a kezdetén vagy azt követően módosítanak vagy cserélnek, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza a módosítást (a kezdeti alkalmazás időpontja). Ezeknek a módosításoknak nem volt hatása a Bank pénzügyi kimutatásaira, mivel a módosításokkal kapcsolatban nem számoltak fel vagy merültek fel díjak az időszak során.

o IAS 41 Mezőgazdaság - Adózás a valós értéken történő értékelés során : A módosítás megszünteti az IAS 41 22. bekezdésében szereplő azon követelményt, hogy a gazdálkodó egységeknek az IAS 41 hatálya alá tartozó eszközök valós értékének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyniuk az adózási cash flow-kat. Ezeknek a módosításoknak korlátozott hatása volt a Bank pénzügyi kimutatásaira, mivel a beszámoló fordulónapján korlátozott mértékben rendelkezett az IAS 41 hatálya alá tartozó eszközökkel.

• IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések – az EU által elfogadva 2021. június 28-án (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

o IFRS 3 Üzleti kombinációk (Módosítások): A standard egy hivatkozásának frissítésére került sor az IASB által 2018. év során kibocsátott a Pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására vonatkozó keretelvek vonatkozásában anélkül, hogy jelentős váloztatásra került volna sor az üzleti kombinációk számviteli követelményeiben.

o IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések (Módosítások): A változtatás megtiltja a gazdálkodó számára, hogy levonja az ingatlan, gép és berendezés bekerülési értékéből az olyan termékek értékesítéséből származó bevételeket, amelyeket az eszköznek a menedzsment szándéka szerinti működtetéséhez szükséges helyre és állapotba hozása során állítanak elő. Ehelyett a gazdálkodó az ilyen árbevételeket és a kapcsolódó költségeket az eredményben számolja el.

o IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések (Módosítások): A változtatás egyértelműsíti, hogy a gazdálkodó mely költségeket vegye figyelembe a szerződés teljesítésének költségeként annak megítélésekor, hogy a szerződés hátrányos-e. A módosítások tisztázzák, hogy az áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéshez közvetlenül kapcsolódó költségek magukban foglalják mind a járulékos költségeket, mind a szerződéses tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek felosztását.

A Bank úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Bank pénzügyi kimutatásaira.

1.2.2. Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések

• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 – Számviteli politikák közzététele – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

o A módosítások útmutatást nyújtanak a lényegesség megítélésének alkalmazásához a számviteli politika közzétételeire vonatkozóan. Az IAS 1 módosításai mindenekelőtt a „jelentős” számviteli politikák közzétételére vonatkozó követelményt váltják fel a „lényeges” számviteli politika közzétételére vonatkozó követelménnyel. Ezenkívül útmutatást és szemléltető példákat nyújt a „Practice Statement”- ben, hogy segítse a lényegesség fogalmának alkalmazását a számviteli politika közzétételeivel kapcsolatos döntések meghozatalakor.

• IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Számviteli becslések definíciója – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

o A módosítás a számviteli becslések új definícióját vezeti be olyan monetáris összegként definiálva a pénzügyi kimutatásokban, amelyek az értékelés bizonytalanságának vannak kitéve, amennyiben nem a korábbi időszakok hibajavításából erednek. A módosítások tisztázzák továbbá, hogy mit jelentenek a számviteli becslések változásai, és hogy ezek miben különböznek a számviteli politika változásaitól és a hibák javításától..

• IFRS 17 “Biztosítási szerződések ” standard módosításai – az EU által elfogadva 2021. november 19-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – Ezen Egyedi Pénzügyi Kimutatások esetében az IFRS 17 standard nem releváns.

• IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító adatok – az EU által elfogadva 2022. szeptember 8-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) - Ezen Egyedi Pénzügyi Kimutatások esetében az IFRS 17 standard nem releváns.

• IAS 12 „Nyereségadók” – „Egyszerű tranzakciókból származó halasztott adó eszközök és kötelezettségek” – az EU által elfogadva 2022. augusztus 11-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

o A módosítások szűkítik a hatókörét és további pontosítást adnak az IAS 12 szerinti kezdeti megjelenítés alóli kivételről, valamint meghatározzák, hogy a társaságoknak hogyan kell elszámolniuk az olyan egy ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adót, mint például a lízingügylet és a leszerelési kötelezettség. A módosítások tisztázzák, hogy amennyiben egy kötelezettséget rendező kifizetések adóügyi szempontból levonhatók, a vonatkozó adójogszabályok figyelembevételével megítélés kérdése, hogy az ilyen levonások adóügyi szempontból a kötelezettséghez vagy a kapcsolódó eszközkomponenshez rendelhetők-e hozzá. A módosítás szerint a kezdeti megjelenítési kivételt nem lehet alkalmazni azoknál a tranzakcióknál, amelyeknél a kezdeti megjelenítéskor ugyanakkora összegben keletkezik adóköteles és levonható átmeneti különbözet. Csak akkor alkalmazható, ha a lízingből származó eszköz és kötelezettség (vagy a leszerelés miatti kötelezettség és eszközkomponens) nem ugyanakkora összegű adóköteles és levonható átmenetei különbözetet keletkeztet.

1.2.3. Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen az IASB által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

• IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek klasszifikálása (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

o A módosítások célja, hogy tisztázza az IAS 1 standardban a kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolásának alapelveit. A módosítások tisztázzák a teljesítés elhalasztására vonatkozó jog jelentését, azt a követelményt, hogy e jognak a beszámolási időszak végén fenn kell állnia, hogy a vezetés szándéka nem befolyásolja a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást, hogy a partner olyan opciói, amelyek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak átruházásával történő teljesítést eredményezhetnek, nem befolyásolják a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást. A módosítások azt is meghatározzák, hogy csak azok a kovenánsok befolyásolják a kötelezettség besorolását, amelyeknek a gazdálkodó meg kell feleljen a beszámolás időszak végén vagy azt megelőzően. További közzététel szükséges az olyan hitelszerződésekből származó hosszú lejáratú kötelezettségek esetében is, amelyekre a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül teljesítendő feltételek vonatkoznak..

• IFRS 16 „Lízingek” – Lízingkötelezettség egy visszlízing ügyletben – IASB által kibocsátva 2022. szeptember 22-én (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

o A módosítások célja, hogy javítsa azon követelményeket, amelyeket az IFRS 16 standardban az eladó- lízingbevevő alkalmaz a visszlízingügylet során felmerülő lízingkötelezettség értékelésére, miközben nem változtatja meg a visszlízingügyletekhez nem kapcsolódó lízingek elszámolását. Mindenekelőtt az eladó-lízingbevevő úgy határozza meg a „lízingdíjakat” vagy a „felülvizsgált lízingdíjakat”, hogy az eladó-lízingbevevő semmilyen összeget ne számoljon el az általa nyilvántartott használati jog eszközzel kapcsolatos nyereségből vagy veszteségből. E követelmények alkalmazása nem akadályozza meg az eladó-lízingbevevőt, hogy megjelenítsen bármely nyereséget vagy veszteséget az eredményben a lízing részleges vagy teljes felmondásával kapcsolatban. Az eladó-lízingbevevő a módosítást az IAS 8-nak megfelelően visszamenőlegesen alkalmazza az első alkalmazás időpontja után kötött visszlízingügyletekre, ami annak a beszámolási időszaknak a kezdete, amelyben a gazdálkodó először alkalmazta az IFRS 16 standardot..

• IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban)

o A módosítások orvosolják az IFRS 10 és az IAS 28 követelményei közötti elismert ellentmondást, amely a befektető és társult vagy közös vezetésű vállalkozása közötti eszközértékesítéssel vagy hozzájárulással kapcsolatban van. A módosítások fő következménye, hogy a teljes nyereséget vagy veszteséget akkor kell elszámolni, ha az ügylet üzleti tevékenységet érint (függetlenül attól, hogy leányvállalatban van-e elhelyezve vagy sem). Részleges nyereséget vagy veszteséget kell elszámolni, ha az ügylet olyan eszközöket érint, amelyek nem minősülnek üzleti tevékenységnek, még akkor is, ha ezek az eszközök egy leányvállalatnál vannak elhelyezve. 2015 decemberében az IASB határozatlan időre elhalasztotta e módosítás hatálybalépésének időpontját tőkemódszerrel kapcsolatos kutatási projekt eredményéig.

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Bank egyedi pénzügyi kimutatásait.

Az egyedi pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazott fő számviteli elvek az alábbiakban lettek összefoglalva:

2.1. Alkalmazott alapelvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások a bekerülési költség elvén készültek, kivéve egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek valós értéken szerepelnek a pénzügyi kimutatásban. Az eredménykimutatás tételei az időbeli elhatárolás elve alapján lettek elszámolva.

Az egyedi pénzügyi kimutatások összeállítása során a Bank az egyes eszközöket és kötelezettségeket, valamint a bevételeket és ráfordításokat elkülönítve mutatja be, kivéve bizonyos eseteket, amikor valamelyik standard az egyes tételek nettó módon történő bemutatását írja elő. (Lásd 2.8. Nettósítás)

Az egyedi pénzügyi kimutatások IFRS-ek szerinti bemutatása megköveteli, hogy a Bank vezetése olyan becslésekkel, illetve feltételezésekkel éljen, amelyek hatással vannak az eszközök és kötelezettségek, a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori értékére, valamint a beszámolási időszak bevételeire és ráfordításaira. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől. A jövőbeni változások a gazdasági környezetben, a pénzügyi stratégiában, szabályozási környezetben, számviteli előírásokban és egyéb területeken eredményezhetik a becslések változását, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni egyedi pénzügyi kimutatásokra.

2.2. Devizanemek közötti átszámítás

A Bank a Pénzügyi helyzet kimutatásban a devizában fennálló eszközöket és kötelezettségeket az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank ("MNB") által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékeli át forintra, amely az egyedi pénzügyi kimutatások pénzneme. A devizában jelentkező bevételek és ráfordítások az ügylet napján fennálló árfolyamon kerülnek értékelésre. Az esetleges árfolyamnyereség vagy - veszteség az egyedi eredménykimutatásban kerül kimutatásra.